A mellnagyobbítás egy sebészeti beavatkozás, amelynek során implantátumokat helyeznek el. Célja a mell alakjának, méretének és térfogatának megváltoztatása vagy helyreállítása, mind esztétikai, mind orvosi célokra (a mell eltávolítása utáni rekonstrukció).
Az emlőmirigy eltávolítása utáni teljes helyreállítása mellett a műtét orvosi indikációja a hypomastia, amelyet a mell károsodott fejlődése jellemez. A test fejlődésének különféle rendellenességei, amelyekben az emlőmirigyek szimmetriája zavart, szintén az egyik oka annak, hogy a nők beleegyeznek a mellnagyobbító műtétbe. A mellnagyobbítás leggyakoribb oka azonban a megereszkedés, amely szinte minden nőnél előfordul, aki hosszú ideje önállóan szoptatta babáját.
Ha azokról az esztétikai okokról beszélünk, amelyek miatt a nők mellnagyobbító műtéthez folyamodnak, akkor ennek legtöbbször pszichológiai alapja van: a mell formájával, térfogatával vagy méretével kapcsolatos elégedetlenség miatt a lányok kényelmetlenséget tapasztalnak, fogékonnyá válnak a depresszióra.
A mellnagyobbító műtét súlyos műtéti eljárás, amely hosszú előkészítést és az implantátumok gondos kiválasztását igényli. A műtét orvosi és esztétikai indikációi mellett számos ellenjavallat is létezik, amelyek jelenlétében a mellnagyobbítás vagy késleltethető az ellenjavallatok megszüntetéséig, vagy a műtét egyáltalán nem hajtható végre.
Mellnagyobbítást nem végeznek olyan betegeknél, akik mentális rendellenességekben szenvednek, mint például a test dysmorphobia. Bár bizonyítatlan ok, amiért a sebészek elutasítják a mellnagyobbítást, diffúz kötőszöveti károsodás. Ezenkívül a műtétet nem hajlamos, rostos vagy cisztás képződményekkel rendelkező nőknél, valamint az emlőrák műtét utáni kialakulásának nagy kockázatával küzdő nőknél végzik. A plasztikai műtétek ellenjavallatai 18 éves kor alatt vannak, terhesség, szoptatás. Beavatkozást nem végeznek olyan betegségek jelenlétében, mint a rossz véralvadás, a belső szervek krónikus betegségei, akut gyulladásos folyamatok, hepatitis C, HIV, szifilisz.
A műveletet rendkívül körültekintően kell végrehajtani allergiás reakciókra hajlamos betegeknél, különösen akkor, ha egyéni intolerancia van az implantátumokat és az érzéstelenítést alkotó komponensekkel szemben.
Mellnagyobbító műtét tervezése
Egy ilyen súlyos műtétet, mint a mellnagyobbítás, gondosan meg kell tervezni, és el kell kezdenie egy mammológussal folytatott konzultációt. Ez az orvos a női mellre szakosodott, felírja a szükséges ultrahangvizsgálatot és elkészíti a mammogramot. Ezenkívül át kell adni egy szabványos vizsgálatsorozatot, amely általános vizeletvizsgálatból, biokémiai vérvizsgálatból és a koagulálhatóság mértékének ellenőrzéséből áll. Szüksége lesz kardiogramra és nemi úton terjedő betegségek vizsgálatára is.
Fontos pont a bizalom kapcsolatának megteremtése a beteg és a plasztikai sebész között. Az operáló orvos segít a helyes választásban, tanácsot ad arról, hogy mely implantátumokat érdemes jobban felszerelni, milyen anyagból és milyen módon. A konzultáción fontos, hogy a nő minden kívánságáról elmondja az orvosnak, és a sebész segít egy olyan kompromisszumos lehetőség kiválasztásában, amely maximálisan kielégíti a műtét orvosi és esztétikai céljait.
Miután minden elemzés eredménye elkészült, és kiderült, hogy a mellnagyobbító műtétnek nincs ellenjavallata, meg lehet kezdeni egy olyan műveleti terv elkészítését, amely három fő szakaszból áll.
- Teljes körű tájékoztatás magáról az operáló orvosnak. Ez a szakasz nemcsak az anamnézis gyűjtését foglalja magában, hanem az emlőmirigyek pubertáskori növekedésével kapcsolatos információkat is, függetlenül attól, hogy voltak-e szabálysértések vagy eltérések a normától, és ez vonatkozik a terhesség, a szoptatás időszakára is. Ezenkívül tájékoztatnia kell az orvost az összes elvégzett műveletről és az okokról, amelyek miatt a beavatkozásokat előírták. Ebben a szakaszban fel kell tüntetni a krónikus betegségeket (ha vannak ilyenek), és fel kell mérni a test pillanatnyi általános állapotát.
- Vizsgálat műtét előtt. A fenti vizsgálatok mellett a tesztek eredményei alapján az orvos előírhatja azok megismétlését, ha az eredmények ellentmondásosak, vagy további vizsgálatokat és vizsgálatokat ír elő.
- Az implantátumok és a telepítés módjának megválasztása. Nagyon fontos itt kiválasztani a leendő mell megfelelő alakját, hogy az ne ütközzen a test felépítésébe. Az implantátumok kiválasztásakor a szakember figyelembe veszi a beteg mellkasának térfogatát, felméri az emlőmirigyek és az emlő bőrének állapotát, valamint megméri az areolát és a mellbimbót.
Nagyon fontos az orvos meghallgatása és szakmai véleményének meghallgatása, nem szabad csodálkozni, amikor egy szakember a betegtől kapott adatok alapján alternatív módszert javasol a mell alakjának megváltoztatására.
A mellnagyobbító műtét technikai szempontjai
A mellnagyobbító műtét általános érzéstelenítést ad a betegnek intravénásan vagy endotrachealis érzéstelenítéssel. Időtartamát tekintve a műtét két órán belül tart, ha nincsenek komplikációk. Komplikációk esetén az eljárás időtartama növelhető.
A mellnagyobbításhoz kerek endoprotéziseket vagy csepp alakú implantátumokat használnak. Attól függően, hogy a mell melyik részén történik a bemetszés, a művelet lehet:
- podareolar (alulról az areola pereme mentén);
- szubmembrán (a bemetszést a mell alatti redőben végzik);
- transaxilláris (a hónalj bemetszése révén);
- transzumbilis (a köldökhöz való hozzáférés révén).
A kiválasztott implantátum a mell különböző részeibe helyezhető: a mellizom alá, a mellszövet alá vagy mindkét helyre. Mindezen szempontoktól függően meghatározzák a mellnagyobbító műtét elvégzésének technikáját.
Függetlenül attól, hogy milyen technikát hajtanak végre a műtéti beavatkozást, a szövet hossza 5-6 centiméterrel elvágódik. Még az a tény is, hogy a metszés meglehetősen nagy, láthatatlan marad a kíváncsi szem számára, mivel a bőr természetes redőiben rejtőzik.
Az implantátum elhelyezésének mindegyikének megvannak a maga előnyei.
Tehát, amikor mellnagyobbítást végeznek szubmammáris módszerrel, annak következtében, hogy az implantátumokat a mell alatti bemetszésen keresztül telepítik, a sebész a lehető legszimmetrikusabban tudja elrendezni az endoprotéziseket, és a vérzést könnyebb lesz megállítani.
Amikor a műveletet a hónalj metszésén keresztül hajtják végre, a posztoperatív heg természetesen rejtve van. Ez a technika azonban nem teszi lehetővé az implantátumok közötti tökéletes szimmetria elérését. Leggyakrabban ez a technika magában foglalja az endoszkópos eszközök alkalmazását.
Ha az implantátumokat az areola peremvonala mentén elhelyezett metszésen keresztül telepítik, bizonyos idő elteltével a heg teljesen láthatatlanná válik, de a technika szorosan összefügg az idegvégződések és az emlőszövet károsodásának valószínűségével.
Attól függően, hogy melyik technikát választották, a sebész elvégzi a szövetek boncolását. Továbbá elválasztják az emlőszövetet, és kialakul egy ágy a protézishez. Mindenesetre az endoprotézist a mellizom vagy a mirigyszövetek mögé helyezzük. A zseb formázása után a sebész telepíti az implantátumot és varrja a mellszövetet. A varráshoz olyan szálakat használnak, amelyek nem igényelnek eltávolítást. Kozmetikai varratot alkalmaznak a bőr boncolásának helyén. A nyirokfolyadék felhalmozódásának megakadályozása érdekében a mellet egy speciális cső felszerelésével ürítik. A vízelvezetést 1-3 napon belül eltávolítják. A mellnagyobbítás utolsó szakaszában steril kötést alkalmaznak, és kötést helyeznek a mellre.
A mellnagyobbító implantátumok jellemzői
A mellnagyobbítás magában foglalja az implantátumok telepítését közvetlenül az emlőmirigybe, vagyis az endoprotézis közvetlen kapcsolatban áll a belső szövetekkel. Ezt a tényt figyelembe véve a modern implantátumok megfelelnek az összes szükséges követelménynek, ami kizárja a protézisek test általi elutasításának valószínűségét. Éppen ezért az endoprotézisek szintetikus anyagokból készülnek, amelyek semmilyen kémiai szennyeződést nem tartalmaznak, emiatt az implantátumok sokáig megőrzik elsődleges tulajdonságukat, rugalmasak és nem veszítenek a térfogatból. A modern implantátumok héja nem érdes, ugyanakkor elég erős, ami kizárja az implantátumot kitöltő folyadék behatolásának lehetőségét az emlőmirigybe. Fontos az is, hogy az endoprotézis ne okozzon allergiás reakciókat és ne legyen mérgező.
A fent jelzett összes tulajdonság maximálisan a kemény héjú szilikon implantátumok birtokában van. Az ilyen endoprotézisek a töltőanyagban különböznek egymástól, lehetnek gélszerűek (ebben az esetben szilikon gélt használnak), vagy az implantátumokat nátrium-klorid sóoldatával tölthetik meg. Ma a legnépszerűbbek az implantátumok, amelyeknek nem egy héja van, hanem kettő. Az ilyen endoprotézis több rétegből áll: kemény héj, sóoldat, kemény héj, szilikon gél és kemény héj.
A szilikon implantátumokat több évtizede telepítették, és ez idő alatt nemcsak kiváló minőségű anyagnak bizonyultak, hanem meglehetősen korszerűsítették is őket. Most a piac sima és porózus felületű szilikon implantátumokat kínál, amelyek környezetbarát és hipoallergén anyagokból lettek kifejlesztve. A texturált (porózus) implantátumok az endoprotézisek legújabb generációja, mellük növelésével a nő biztos lehet abban, hogy idővel az implantátum területén kemény csomók nem képződnek, de senki sem zárja ki a kontraktúrák kialakulásának lehetőségét.
Ha korábban, a szilikon implantátumok telepítése után tapintással érezhető volt, hogy a mellet korrigálják, mivel a protézis szilárd volt, de manapság a gélkitöltés a lehető legközelebb teszi az implantátumot a természetes mellhez.
A kettős héjú endoprotézisek fokozott védelmet nyújtanak a töltőanyag emlőmirigybe történő szivárgása ellen.
Az implantátumok kétféle formában kaphatók: kerekek és csepp formájában. A könnycsepp alakú endoprotézisek jobban hasonlítanak a mell természetes formájához, mint a kerekek. Figyelembe véve az egyes betegek anatómiai jellemzőit, az implantátumot egyedileg választják ki.
A posztoperatív időszak lefolyásának jellemzői
A rehabilitáció és a normális életritmusra való visszatérés a mellnagyobbító műtét után közvetlenül attól függ, hogy a beteg mennyire teljesíti az orvos összes indikációját.
Közvetlenül a beavatkozás után, az első órákban a nőnek különböző fokú fájdalmai vannak, amelyek fokozatosan csökkennek hét nap leforgása alatt. Az első 2-3 napot ajánlott szakemberek felügyelete mellett kórházi körülmények között tölteni. A súlyos fájdalom enyhítésére az orvos fájdalomcsillapítók alkalmazását írja elő. Az öltések eltávolítása a 7-10. Napon történik. Miután a beteget elbocsátották, az orvos szükségszerűen megjegyzi, hogy a teljes higiénia legkorábban a műtét utáni ötödik napon hajtható végre.
A mell alakjának helyreállítása több héttől több hónapig tart, közvetlenül attól függ, hogy az orvos mennyire helyesen végezte el a mellizmok elválasztását.
Javasoljuk, hogy 1 hónapig ne távolítsa el azt a kötést, amelyet közvetlenül a mellkason végzett műtét után tettek fel. Az első két-három hétben tartózkodni kell a fizikai aktivitástól, beleértve a sportot is. Ha a rehabilitációs időszak komplikációk nélkül halad, akkor egy hónap után fokozatosan elkezdheti a terhelést.
A bemetszés és a varrás helyén lévő hegek 6 hónap elteltével teljesen eltűnnek.
Annak érdekében, hogy ne okozzon negatív nyomást a mellkason, ajánlott csak fekvő helyzetben aludni. A gyulladásos reakciók előfordulásának elkerülése érdekében tartózkodnia kell a kozmetikumok használatától a bőrápoláshoz. A beavatkozást követő első hónapban szigorúan tilos fürdeni, fürdőket és szaunákat látogatni.
Fontos, hogy a kezelőorvos által előírt teljes gyógyszeres kezelést elvégezze. Az általános állapot felméréséhez a mellnagyobbító műtét után egy hónappal meg kell látogatnia a sebészt, majd évente kétszer orvoshoz kell látogatnia.
A mellnagyobbító műtét szövődményei és kockázatai
A mellnagyobbító műtét számos kockázattal és komplikációval jár, amelyek mind a műtét során, mind a posztoperatív és rehabilitációs időszakban előfordulhatnak. A szakértők azonban megjegyzik, hogy az ilyen beavatkozást követő komplikációk rendkívül ritkák. Meglehetősen gyakori szövődmény a lágyrész metszési helyének fertőzése, és a szövődmények gyakran társulnak azzal a ténnyel is, hogy a beteg elhanyagolta az orvos jelzéseit a posztoperatív periódusra vonatkozóan.
Például a mellnagyobbító műtét után egy nő olyan komplikációkkal szembesülhet, mint például az implantátum elmozdulása, ami az emlőmirigyek közötti szimmetria megsértését vonja maga után. Ez a szövődmény a normálist meghaladó vagy az ütemtervet megelőző fizikai aktivitás következménye, valamint a kötés korai eltávolításának vagy a gyomorban alvásnak az eredménye.
Ha a műtét során az areola idegvégződései megsérültek, akkor a jövőben a mellbimbók érzékenysége teljesen elveszhet.
Ha egy fertőzés belép a bemetszés helyére, előfordulhat duzzanat, az antiszeptikumok és a higiénia szabályainak megsértése az ilyen komplikáció oka.
Ezenkívül közvetlenül a műtét után vérzést tapasztalhat a páciens, ami vérrögök felhalmozódásához vezet az implantáció területén, és ki kell üríteni őket. Nem valószínű, de előfordulhat, hogy az implantátum héja eltörik - ez a szövődmény megszűnik az endoprotézis pótlásával.
Szakértők megjegyzik, hogy a rákos sejtek fejlődése nem hozható összefüggésbe a mellnagyobbító műtéttel, és a beavatkozás nem zavarja a természetes szoptatást, és nem bonyolítja a terhesség időszakát.